Autósport: Vissza kell építeni a közösség bizalmát! – Szujó Zoltán

– Számított rá, hogy ennyire szoros lesz?
– Igen, mert azt tapasztaltam, hogy nagyon nagy a megosztottság az autósportban, keményen kell dolgozni, hogy ezt valamiképp csökkentsük – nyilatkozta a Nemzeti Sportnak Szujó Zoltán. – Hiszek az apró gesztusok erejében, és abban, hogy ha nyitunk a közösség felé, az éreztetni fogja a hatását, s az ellenfelek talán nem válnak ellenségekké. Érzésem szerint a közgyűlés hangvétele, a személyes megjegyzések nem voltak méltók a magyar autósport hagyományaihoz. Sok a feladat, a lelkeket rendbe kell tenni.

– Milyen tanulságokat hozott az országjáró körútja?
– A legfontosabb, hogy nem feltétlenül azok döntenek az autósport jövőjéről, akik érdeklődnek a helyzete iránt, és ezzel is lesz munkám, hogy vajon a több mint kétszáz tagú közgyűlésben mindenki versenyez-e. A szakmai közvélemény – Michelisz Norbert, Bútor Róbert, Herczig Norbert, hogy csak néhány nevet említsek – azonos platformon van velünk, ami azt jelenti, hogy a stratégiai elképzeléseink jók.

– Változott a véleménye a személyes találkozók során?
– Egy irodában kitalálni dolgokat, és szembesülni a valódi gondokkal – például, hogy a sportbíró, aki az ordító hidegben áll egész nap a pálya szélén, nem kap egy meleg teát – teljesen más. Banálisnak tűnhet a probléma, de a jó hangulat alapja, hogy megbecsüljük az embereket. A versenyzőket, a csapattagokat, a sportszakembereket egyaránt – feszes gazdálkodással ezt össze tudjuk hozni. A tagságot viszont arra kérem, legyen türelemmel, mert több szempontból nagyon mélyről indulunk.

– Mi lesz a legnehezebb feladat?
– Visszaépíteni a közösség bizalmát, és a külvilág autósportba vetett hitét, mert nagyon rossz ma a sportágunk megítélése. A magyar autósport rajongójaként rosszul érzem magam attól, hogy kizárólag egy súlyos vagy végzetes baleset kapcsán kerül be a rali a tévébe – azért fogok dolgozni, hogy ez változzon.

– Mi lesz az első lépés?
– Mindenkinek köszönetet mondok, aki segített, és mindenkinek megadom lehetőséget, hogy építse a magyar autósportot.

– Melyek lesznek az első mérföldkövek?
– A sportbírói utánpótlásképzést muszáj megoldani, mert ez élet-halál kérdés, nélkülük ugyanis nincsenek versenyek. Aztán ott van az amatőr versenyzés, a szlalom, a rali túra… Sok Suzuki és Lada áll a garázsokban, amelyeken nem lehet számonkérni az F1-es szabálykönyv betartását, de persze fontos, hogy a biztonságot garantáló szabályrendszer szerint tartsák meg a versenyeket. Vissza kell építeni a tömegbázist, ezért szeretném felkérni Hoffer Zsoltot, hogy vezesse a rali szakágat, amely a legnépesebb szakágként tőlem is kiemelt figyelmet kap.

– Hogyan lehet visszacsábítani a nézőket a ralipályák szélére?
– Bútor Róbertet kértem meg, hogy ebben segítsen, és bár nem vállal tisztséget, megígérte, hogy tanácsaival és tapasztalataival segít. A kulcs azonban az, hogy minőséget kell adnunk a ralipályák szélén, már nem elég, hogy a szurkoló beállhat az erdőbe versenyt nézni. Olyan nézői pontokat kell kialakítani, amelyeken szórakozási lehetőséget kap a rajongó – újra márkát kell építeni az autóversenyekből.