MLB: úgy búcsúztatták, mint a Real Madrid Ronaldinhót

Emlékeznek, amikor pár éve a Bernabéu közönsége felállva tapsolt Ronaldinhónak egy Real Madrid–Barcelona rangadón?

A két spanyol élklub drukkereinek viszonyához hasonló a rivalizálás a Boston Red Sox és a New York Yankees baseballcsapatai között is, a történelem mégis ismételte önmagát. A bostoni Fenway Park népe is vastapsban tört ki az MLB idei alapszakaszának utolsó játéknapján. Pedig a hazai csapaton nem volt mit ünnepelni, címvédő létére majd' két hete lemondhatott a rájátszásról.

Ám most játszott utoljára Derek Jeter, akinek csapata, a rekordbajnok Yankees szintén nem lesz ott a playoffban.

A 40 éves shortstopper – akinek első számú feladata, hogy a második és a harmadik bázis között lehalássza az elütött labdákat – egyben az MLB élő legendája is, hiszen ötszörös bajnok, volt a nagydöntő MVP-je és 14-szeres All Star-válogatott többek között. Ennek megfelelően nem is egyszer, hanem kétszer búcsúzott: magyar idő szerint péntekre és hétfőre virradóra otthon és idegenben is. Nyilván az első volt az érzelmesebb.

Egyrészt akkor a telt házas Yankee Stadiumban a harmadik bázisról hazaérve pontot csinált, és ezzel megnyerte a meccset a Baltimore ellen. Másrészt, amikor ütnie kellett, elfelejtette felvenni az ütőkesztyűjét meg a könyökvédőjét. Harmadrészt a mérkőzés után alig lehetett kihúzni az öltözőből, mert időről időre visszament a zuhany alá, hogy a vízpermet lemossa a könnycseppjeit.

Másodjára már nem voltak gondjai, sőt vasárnap délelőttre még egy ráadás ütőedzést is kért a csapatnak, hogy aztán délután a harmadik inningben odaálljon az alapbázishoz. És üssön. És találjon. A labda éppen az ő eredeti posztja felé repült, a Red Sox shortstoppere és a harmadik bázison dolgozó embere sem tudta megszelídíteni, úgyhogy Jeter bekocogott az első bázisra (közben társa a harmadikról hazaért, és már 3–0-ra ment a Yankees, amely végül 9–5-re nyert), és ezzel be is fejezte.

Megállt a táblán, levette a sisakját, és biccentett a kispad felé, hogy jöhet a csere – részéről véget ért húszéves baseball-pályafutása. Lefelé menet odasétált a neki az utolsó labdát dobó Clay Buchholzhoz (ő sem akárki, bajnok és kétszeres All Star-válogatott), és a fülébe súgta: „Tudom, hogy ez fura, de el akartam mondani: élveztem, hogy ellened versenyezhettem, és sok sikert!”, aztán végigölelgette csapattársait, majd eltűnt a kispad mélyén.

A Boston Red Sox drukkerei közben a Yankees csapatkapitányának nevét skandálták.

„Ebben a rivalizálásban volt néhány ronda időszak, amit nem feltétlenül akarunk újra látni, de most egy napra mindenki összejött” – utalt a meccs után a Boston–New York utálatra a Yankees menedzsere, Joe Girardi, aki többször is ütni küldte volna a játékosát, hogy annak két találattal meglegyen még a 18. szezonja is, amelyben legalább 150-szer elüti a labdát, de a főhős ezt már nem akarta – neki elég volt.

„Sohasem a számokért játszottam, akkor miért kezdeném el most? – kérdezte Jeter, aki így marad Hank Aaronnal holtversenyben (ő amúgy 33 évig tartotta a hazafutások karriercsúcsát). – Jó helyen leszek én itt… Persze, jó lett volna egy hazafutással búcsúzni, mindenki erről álmodik, én azonban mégsem változtatnék semmin. Azt az egyetlen dolgot csinálhattam, amit mindig is akartam: a New York Yankees shortstoppere voltam húsz éven át. Ezt nem sokan mondhatják el magukról.”