NFL: a legjobbakat leradírozta, a milliárdosokat legombolta

Darrelle Revis ahhoz értett a legjobban, hogy tönkretegye a játékodat.

Ha az ellene pályára lépő amerikaifutball-csapatban játszottál, és őt állították rád emberfogó védőnek, akkor lehettél akár a világ legjobbja, az a napod el volt rontva. Nemhogy nem volt módodban parádézni és touchdownokat ünnepelni, de az irányítók, akiknek passzolniuk kellett volna neked, feléd se néztek egész meccsen. Minek? Ha Darrelle Revis állt melletted, úgysem igen jutottak el hozzád a labdák...

Ha pedig NFL-csapattulajdonos voltál, és megpróbáltál megalkudni vele, még rosszabbul jártál. Az ellenfeleket csak egymeccsnyi ideig szomorította, de ha a fizetéséről volt szó, nem ismert kegyelmet. Ügynökei öt és fél órán át is huzakodtak a csapatvezetőséggel egy autópálya melletti kisvendéglőben, vagy épp meg sem jelent az edzőtáborban, amíg ki nem alkudta magának a neki szerinte járó bért, és csak azután vette fel a szerelést, hogy pontról pontra átnézte a csaknem ötvenoldalas szerződését.

MINT EGY LAKATLAN SZIGETEN

Fénykorában, mondjuk, 2007 és 2011 között, plusz a 2014-es évben ő volt az NFL legjobb védőjátékosainak egyike, noha hivatalosan sosem kapta meg ezt a címet – mert nem tudta megmutatni, hogy az, a játék ugyanis legtöbbször tőle lehető legtávolabb zajlott, méghozzá épp miatta. Cornerback volt, vagyis afféle emberfogó, aki árnyékként követte az ellenfél legjobb elkapóját, és elütött, leszedett minden felé dobott labdát. Így aztán az irányítók hamar megtanulták, hogy felesleges is Revis környékére passzolniuk, aki mintha – kettejüket leszámítva – lakatlan szigetre száműzte volna saját emberét – innen kapta a becenevét: Revis Island, vagyis a Revis-sziget.

Legjobb idényében, 2009-ben az évezred legjobb elkapói közül hatan-heten (köztük a Hírességek Csarnokába is beválasztott Terrell Owens vagy Randy Moss) is hajótöröttként ragadtak Revis-szigeten, a rájátszásban pedig hősünk egy az egyben leradírozta a pályáról az Indianapolis Colts klasszisát, Reggie Wayne-t, akinek pedig minden idők legdörzsöltebb irányítója, Peyton Manning dobálta volna a labdákat – ha lett volna mersze Revis közelébe célozni.

A védő ugyanis mindig tudta, mire készülnek a túloldalon: a holtszezonban órákon, napokon át tanulmányozta a leendő ellenfelek legjobbjainak mozdulatait, és egy apró vállmozdulatból, könyökemelésből már tudta, milyen cselt akarnak bevetni ellene, így nem lehetett megtréfálni, ahhoz pedig éppen elég gyors volt, hogy tartsa velük a lépést. Ráadásul nyugalmával, megingathatatlanságával is az őrületbe kergette a valódi primadonnának számító sztárelkapókat.

A JÓISTEN PARANCSÁRA KÉRT ÖTMILLIÓT

És ugyanez a nyugalom adta neki az erőt akkor is, amikor a fizetéséről kellett alkudoznia.

Reviséknél az üzleti érzék családi vonás: a nagybátyja, Sean Gilbert kiváló NFL-falember volt, akinek állítása szerint egyszer álmában megjelent a Jóisten, és ráparancsolt, hogy évi ötmillió dollárnál kevesebbért ne írjon alá, úgyhogy inkább elutasított egy 3.4 milliós ajánlatot, és kihagyta az egész 1997-es évet – aztán 1998-ban az addigi NFL-történelem legjobban fizetett védőjátékosa lett, hétéves, 46.5 milliós üzletet kötve.

És hősünk is ezt az utat járta: kivárta, amíg megkapta, ami szerinte megillette. Márpedig az NFL-ben az ilyesmi nagyon ritka: mivel a csapatok bármikor lapátra tehetik őket, a legtöbb amerikaifutballista inkább nem kockáztat, alacsonyabb fizetésért is aláír, mert tudja, ha sokat ugrál, lecserélik valaki olcsóbbra. Revis ellenben nem hagyta elnyomni magát.

„Harminckét milliárdos ellen harcolunk – utalt egyszer a csapattulajdonosokra. – Csak hát egy csomó játékosnak átmosták az agyát, és ők is csak táplálják a rendszert.”

Ennek megfelelően amikor 2007-ben kiválasztotta a Jets, három hétig nem jelent meg az edzőtáborban, pedig mindenki azt hitte, két kézzel kap majd élete első profi szerződése milliói után. Ehelyett kibekkelte, amíg elfogadták a feltételeit, közölve a csapattal, hogy ha kell, ő az egész idényt végigücsörgi.

Mikor három évvel később, immár a liga legjobb védőjeként úgy érezte, több járna neki, mint az évi ötmillió körüli első fizetése, megint nem jelent meg az edzőtáborban, inkább egy floridai strandon ücsörgött egy parókában, és mindenkinek Rico néven mutatkozott be. Majd a szezonrajt előtt egy héttel az immár kétségbeesett vezetőség utána hajított több mint harmincmillió dollárt, csak jöjjön már – ő pedig jött, látott és...

MINDENHONNAN KIVETTE A PÉNZÉT

Nem győzött.

A Jets sosem jutott vele a Super Bowlba, ráadásul 2012-ben elszakadt a térdszalagja, és amikor visszatért, már új csapatvezetőség uralkodott New Yorkban, akik szerint sérült áruként már kevesebbet ért, úgyhogy elcserélték a Tampa Bay Buccaneershez. Revis ott is átverte a rendszert: hajlandó volt 0 garantált dollárért, cserébe óriási meccspénzért aláírni, így egyetlen, amúgy gyengén sikerült év alatt is zsebre tett 16 millió dollárt.

Ezután a Tampa inkább gyorsan elengedte, ő pedig kivasalt a New Englandből is 12 milliót – és még a Super Bowlt is megnyerte, immár régi fényében csillogva, úgyhogy 2015-ben szupersztárként írt alá régi csapatához, a Jetshez. Ám csakhamar elkezdett kopni és lassulni, kitették (bár előtte bezsebelt további 36 millió dollárt), és a 2017-es, kansasi idénye már csak eseménytelen hattyúdalnak bizonyult, és mivel idén nyáron nem szerződtette senki, néhány napja végleg visszavonult.

Méghozzá büszkén és teljes sikerrel: nemcsak bajnoki gyűrű díszeleg az ujján, és a legjobb, leghíresebb elkapókkal szembeni párharcokat nyerte meg, de még az NFL milliárdosainak zsebéből is sikerült jóval több pénzt, összesen 125 millió dollárt kihúznia, mint azt egy pimf emberfogó védőről bárki el tudta volna képzelni.